Kohut Katalin: Sötét szereplők között
Én nem vagyok szereplője
a világ-könyvtárnak,
mint sátán népének,
sem a nagypán ál-Babylon
vagy űrbabel csapása,
így nem utazhattam
rácsodálkozva a világ népére.
Kezdetben kirándultunk
a Hegyközbe, Balatonra,
vártúrákra meneteltünk.
Csúnyának láttam a mackónadrágot,
ezért szoknyát és szandált vettem.
Butaság, de senki sem mondta,
mi a praktikus ilyenkor.
Kisvonattal jártunk,
szamócát, somot, kökényt,
vadalmát szemezgettünk,
de utólag már tudom,
a kiránduláshoz fel kell nőni.
Már tudom, mit jelent
a természet-tisztelet,
a zöld és a kék kevercse,
nem élnék forrásvíz nélkül
és meghalnék a fenyőillatért.
Örökzöldje a vérföldnek,
nem véletlen a karácsonyi
jelkép kiválasztása
akkor, amikor a legnagyobb
és leghosszabb a sötétség.
Ebben éltem én,
szerepeiket és ruháikat
rám aggatták,
közben utazgattak,
járták a világot,
míg az ébredő játszótér
vallásai emelkedtek.
Nincs menekvés a Földön
a fekete sereg ellen.
Miskolc, 2022. augusztus 26.
Fotó: Stock
Címkék:
Kohut | vers | sötétség | szereplők | kirándulás | utazgatás | karácsony | fekete sereg | sátán