Esdeklő szívemmel kerestem szüntelen,
nem leltem rá soha, hosszú volt éjjelem.
Üzentem a Földnek utolsó szó jogán,
keservem sóhaja megállt a tű fokán.
Betűkre betűket nehezen öltöttem,
hörgött az éjszaka naponként fölöttem,
rettenet és szégyen – szívemen a foltja,
várom, hogy...
Az ember dolga a szépségnek gyönyöre,
a tökéletestől nem lehet csömöre,
csodája ez a Földnek, a mennybéli égnek,
ahol a hű szívek kedves lángban égnek.
Mégis akad mindig újabb felismerés,
a szürke nappal is annyira szép, mesés,
mint érték naggyá lőn a meghitt pillanat,
villanó...
Fura egy hely, bizton mondom
kerek erdő otthon,
a világnak öt tájéka,
tüstént el is mondom.
Emlősöknek tömkelege
mutat barna utat,
történelmük megismerjük,
zebra irányt mutat.
Mackó koma boldog nagyon,
nagyobb lett a börtön,
adok neki egy nyers almát,
utána kap...
Udvaromat körbeseprem,
szétszórom a magokat,
madarakat csalogatok,
zöld tavaszom hívogat.
Madár-röptű dallamfutam
hagyja el az ajkamat,
várom jöttöd, hű szerelmem,
a szívem ma elkapat.
Nyílik benne az ibolya,
szerénysége megható,
a kéksége oly fenséges,
szép...
Képzeletben elkísérlek Téged
a Föld felett, de kis szellő leint,
súgja nekem lágy-zsongással megint,
súlyom teher, nem emelhet lényed.
Elmondom én a pajkos szélnek,
a napocska rám is szépen tekint,
fogoly vagyok a szívemmel itt,
oda mennék, hol gondtalan élnek.
Reám...
Mindenség a neve éteri zenének,
szívemből kiáradt minden, ami ének,
megöleltük egymást, mint anya a gyermekét,
felkészített erre sok dalos gyermekév.
Mindent megjegyeztem, mit egyszer is hallottam,
borzongott az érzék, szerelmet vallottam
a lágy muzsikának, szomorú...
Az ember néma,
tőrvető szó kezdetben lepereg.
Még van méltóság.
Minden csel készen áll
elejtésére a szívnek.
Hit az ártatlanságban.
Hatalmas hatalmak
támadására térdre omlik.
A könnybelábadt szem kérdez...
miérteket küld a pillantásoknak,
gúnyvigyor arcok kéje...
a...
Hömpölyög az ember áradat az úton,
kezükben hűs flakon, az elme is folyékony,
gyorsan hull alá az izzadtság az arcon,
kell az esőfelhő, hogy árnyékot adjon.
Gondolat, visszatérsz, mondd mindörökre hozzám,
rögzíthetek mindent, a tudást átnyújtanám,
igazi tudományt...
H.Kohut Katalin: Kellene
Kellene egy biztos ígéret,
amelyhez a kétség nem férhet,
egy jó szó, bizalom, szeretet,
olyan kéz, mely jövőt fémjelez.
Kellene biztonság, nyugvó szív,
ne vétsek szavakkal, törvény hív,
megnyugtat, torolja sorsomat,
hadd lássam, hogy jót is...
Ismét egy hónapnak vége lesz,
kísér a lágy zene és a dzsessz,
ragtimét hallgatni jó dolog,
lázasan kottákat rámolok.
Dalaim senki sem hallgatja,
a hangom az eget áthatja,
irigyem sok akadt miatta,
szemem az arcomat áztatta.
A zene kiáradt érzelem,
tisztaság, más sosem...