Oldódnak a kékek Balaton vízében,
ég és föld összeér Káli medencében.
Ahonnan erednek aranykor regéi,
csörgedeznek forrás savanyú igéi.
Homokköves szépség, minek nevezzelek,
mediterrán vidék, csak állok reszketeg,
hófehér világod melegséggel tölt el,
nyelvemen az érzék lágy...
Olvass csak...
Szemedbe nézek,
szívemet lapozgatod.
Olvass csak, ne félj!
Szárnyalj szeráfom
Bánat-hegyen túl
a Boldogság-kapu áll.
Szárnyalj szeráfom!
Az éj fényes muzsikusa
Tilinkol a Hold,
látom szép...
Hattyúdal utolsó énekem,
több, mint tíz évem telt némán el.
Zeuszként levéllel üzentem,
kizöldült szívemmel meséltem.
Tónak a mélyiben egy sárkány,
megmenti lelkemet, nem ármány,
tüzet lő gonoszra, így igaz,
elkerül már engem itt a gaz.
Sötétség borult az...
A komédiásmo
A komédiás
kívül kacag, belül sír.
Valós, hív bohóc.
Kesztyűdobás
kesztyűmet dobom
arcodba becsületem
megsértésekor
Mosolyod...
fénylő mosolyod
szívemnek fénycsillámja
gyönyörhullámzás
Derüs áhítat
örökzöld fenyves
karácsonyt lop szívembe
derűs...
Kesztyűdobás
kesztyűmet dobom
arcodba becsületem
megsértésekor
Jeges szél ellen
kesztyűt kell venni
jeges szél ellenében
bolyhos melegség
Régiségvásár
retró kapható
a régiségvásáron
kigondolt...
Szeret, nem szeret?
Szeret, nem szeret?
Akáclevélt faggatok...
S végül szárnyalok.
Mióta...
a lényem szárnyal
mióta megérintett
szépséges szíved
Egyszerűség
az egyszerűség
értékesebb a...
A halál népeinek ünnepe eljött,
gyertyafény jelzi megtisztulásukat,
megannyi maszkabál élet-függöny mögött,
holtaknak mutatnak halálba majd utat.
Az emberek egyetlen egyszer élhetnek,
infarktus, agyvérzés, gyalázat volt sorsuk,
tisztességet, törvényt utólag kérhetnek
a...
Kikelet
Szívünket tárja,
zöldre festi világunk.
Ébredj, kikelet!
Harmat
hajnal harmatoz
cseppjeit felszippantom
felüdül szívem
Ember hónapok
négy ember hónap
gyors szánkón siklik velünk
csendesült...
érthetetlen minden
csúfolnak a főszereplők
születésem óta tart a toruk
éltek maguknak
sosem gondolva az ájult emberre
most, hogy jeleket adok
támadnak, gucsmolnak, aláznak
sosem éreztem
pedig lett volna okom rá
mi a közöny valójában
érthetetlen minden
engem megtalált...
'A hervadás bús pompájában áll most”,
sírokat fednek romlás virágai,
nagyfejű, fehér krizantém szirmai
orrunkba halált tárnak, az illatost.
Micsoda sírvilág a szagos világ!
Szétválasztni kéne a halottakat,
érdemük szerint, jókat, gonoszakat,
megnyitni az utat, kinek szíve...