Versek

    Kékségbe öltözve ünnepeltem Munkát, Katának nevezve a kék munkaköpenyt, nem hordtam szívesen rókaprémet, bundát, ápoltam szívemmel reménytelen fövenyt.   Megtanultam korán, a munka nemesít, szívesen dolgoztam, játszani szerettem. Szorgalomból jelest nem osztogattak itt. ingyen...
    Egyszeri embernek dicsekvésül pompa, hatalmas zabák, arany csillogás, fényárban úszó külsőség, érzelem nélküli sivárság, egymás túllicitálása, drága ajándékok, luxusa a meg nem értettnek.   Az igaz embernek szerénység és türelem, családról gondoskodás, hit gazdagsága, a jóság...
    Talán e Szenteste utolsóm egyedül, remélem, jövőm majd barátokkal vegyül és lesznek igazi, hűséges rokonok, egyetlen kapcsolat sem lesz hozzám konok,   vágyom rá, míg élek és várok szüntelen, eljönnek énértem, elmegyek hirtelen, cipőmnek porát is itt hagyom örökre, emlékeznem sem...
      Csengettyű, ha szól...   fehér karácsony gyerekkori emlékek Jézuska csenget   Didergés   didergő lélek készül a karácsonyra könny a szemében   Barátság létrejötte   ha idegen vagy ismerkedj a szívemmel így barát...
    Adventi várakozás... a nép készül szeretet-ünnepre, egyik így, másik úgy, a pénz szabja a határt. Pár Aki feszületes, fején elementál koszorúval tűri a megvetést nélkülözve. Ők rossz helyre születtek, vagy a tömeg nem való ide?   Szívem összetört porcelán, mélyében piciny...
    Harmadik gyertyáját gyújtja a tömeg, rózsaszín álomban ringatja magát, ilyenkor felejti a saját baját, fejében fel-lejár kusza dalszöveg.   Adventi vasárnap, szentséges öröm, hófehér angyalok, lélek-ragyogás, tisztaság, áhítat, gyermek-csacsogás, mindeneket ellep csillogó...
    Koldus magány   mindenki szeret karácsony viliáján a magány koldus   Szeretetlenség   szeretetlenség kíséri a szív-embert megkövült érzés   Várakozás   várakozni jó szent karácsony estére boldog az...
    A hit   meg nem fogható szív mélyéből eredő érzelem a hit   Örök szerelem   Ragyogó Vénusz, földöntúli hatalom örök szerelme.   Sarkcsillag   sarkcsillag mutat jó utat a sötétben sosem nyugszik...
H.Kohut Katalin: Hit   Szeretném, ha hitem erősebb lenne a szónál, amellyel vetekszik sok ádáz ellenség, játszanak végtelen, az igaz elkószál, elvetél Akarat, az egész mindenség.   Kellene egy másik, régen várt új Idő, szerény és példásan tiszta arc és kéz, vállalva szép jövőt, igazságban...
    Télbe temetés   fagyos a világ jégszívem ellenkezik télbe temetés   Hópihe vége   hópihe repdes sikoltva ér a földre tócsa ragyogás   A hit ereje   világot rendez hatalmakat mozgósít az igazi hit   A szív...
<< 17 | 18 | 19 | 20 | 21 >>