Kohut Katalin: Az emberi szív (Pantun)

 

A remény éltetett idáig, azt hiszem,

képtelen az ember elhagyni önmagát,

a szíve a harmóniában megpihen,

nem érti a létét gátló sok akadályt.

 

Képtelen az ember elhagyni önmagát,

hűsége örök, ha valakit megszeret,

nem érti a létét gátló sok akadályt,

nehezen bízik meg, de őrzi a neved.

 

Hűsége örök, ha valakit megszeret,

de hitét rombolni egy pillanat elég,

nehezen bízik meg, de őrzi a neved,

sajogva, repesve, szívébe beleég.

 

Miskolc, 2022. június 24.