Kohut Katalin: Az emberi szív (Pantun)
A remény éltetett idáig, azt hiszem,
képtelen az ember elhagyni önmagát,
a szíve a harmóniában megpihen,
nem érti a létét gátló sok akadályt.
Képtelen az ember elhagyni önmagát,
hűsége örök, ha valakit megszeret,
nem érti a létét gátló sok akadályt,
nehezen bízik meg, de őrzi a neved.
Hűsége örök, ha valakit megszeret,
de hitét rombolni egy pillanat elég,
nehezen bízik meg, de őrzi a neved,
sajogva, repesve, szívébe beleég.
Miskolc, 2022. június 24.