Kohut Katalin: Az élet sója
Ínyencként próbálom szárnyaim,
nekem az étkezés mind manna,
ajándék a világ tájain,
mindezt a véletlen megadja,
pénz kell rá, tehetség, szorgalom,
külalak sem számít, csak az íz,
az érzést imába foglalom,
az étek fontos és becses dísz,
asztalomnak éke, orgia,
ahogyan érzékli száj és nyelv,
gyomromnak hozzá kell szoknia,
újdonság varázsa minden terv,
s végtelen sok recept arra vár,
készüljön egészséges étel,
sok zöldség, tavasz van, s jön a nyár,
a manna nektárral is mézel,
számtalan gyümölcs, avokadó,
reggeli, vacsora karja hív,
írásban leszek tán hadomázó,
átadom receptem, mit ír a szív,
benne van a törvény, mi a jó,
alkotni csak így tud az ember,
szeretni örökké, mint a só,
kedve megelégszik majd egyszer.
Miskolc, 2025. április 2.