H.Kohut Katalin: Születésnapomra
Szülinapom eljött, s vagyon,
nevem konc lett és nincs vagyon,
amerre én járok, fázom,
szívem préda peták áron.
Nevet, gúnyol ez a haza,
az embernek nincs vigasza,
hatvan éves a nagy játék,
álmaimban jövőt láték.
Szabadítók jönnek sorban,
meglátnak itt engem torzan,
ég és a Föld-bosszú lesújt,
két karod majd oltalmat nyújt.
Semmi mást nem vágyakozom,
jöjjön el az igazságom,
visszakapjam a formámat,
hangomat és az orcámat.
Tiszta vizű forrás házzal,
az udvarán egy nagy hárssal,
tóval, minden földi jóval
már nem is kell tiszta szóval.
Hiszen nincsen itt menedék,
szenvedésem csak nyereség.
Egy nagy ima biztatásom,
gyer' Világ, halld kiáltásom!
2018. március 5.
Címkék:
Kohut | vers | születésnap