Hallgat a fertelem a közös, egyetlen áldozásról,
életmű koncertet rendeznek aggon az állomásról,
elérték céljukat, „hetvenegy” folytatás már régen volt,
mióta hosszabbít a Főnix csürhéje ünnepi tort.
Unokák születtek, nem tudják, talán, hogy mi is történt,
őseik szerepük átadták felrúgva minden törvényt,
fekete árnyékok, figurák közösen koncerteznek,
mindegyik bűnösért bármire képesek voltak, lesznek.
Büntetésük nincsen, éltet visszaadni már nem lehet,
emberként éltek, míg a törvény helyettük kiszenvedett,
narancsszín jelükkel Ózd néven emelték hírhedtségük,
legnagyobb titokban tartva a gyilkolás-szövetségük.
Mindegyik szerepük, jelmezük egykori történelem,
megmentett tébolyult ünnepli szép korát önfeledten,
s amerre látok én, ingerel a perverz, rút csőcselék,
mészárlásuk közben odalett minden szép, jó, derék.
2018. március 12.