H.Kohut Katalin: Furcsa a Szilveszter

 

 

Szilveszter éjjel ülök egy széken,

bámulom a tévét,

fényeket látok a sötét égen,

spécézem a lóvét,

hátha egyszer megnyerem,

enyém lesz a győzelem,

trombitálok és nyerítek

lóvá lettem én.

Berúgtam jól, rendesen,

vodkát iszom peckesen,

elfeledtem már magyarul,

oroszt makogom.

 

Furcsa a Szilveszter,

repül ott minden fenn,

űrhajón járok,

csodálatos képzelet.

 

Furcsa a Szilveszter,

zokog a hóember,

álmaimban látom,

sáros útra nem megyek.

 

Jön már a Jenő, a kéményseprő,

azt mondta, szerencsét hoz,

Julcsi házmester udvart kiseprő,

a sakkban nem visszakoz.

Bandzsalít ott fenn a Hold,

csodálnak a csillagok,

malackfarok egyik kezemben,

pezsgőt nyakalok.

Berúgtam én rendesen,

buborék a fülemen,

gazdag leszek majd jövőre

égre esküszöm.

 

Furcsa a Szilveszter,

repül ott minden fenn,

űrhajón járok,

csodálatos képzelet.

 

Furcsa a Szilveszter,

zokog a hóember,

álmaimban látom,

sáros útra nem megyek.

 

2017. december 29.