H.Kohut Katalin: Egyszerűen tökéletes!
A szabatos magyar nyelv ismérve az egyszerűség, a szépség, a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása melletti akusztikai tökéletesség.
A világon minden, ami szép, az egyszerűségben gyökeredzik, vagyis az egyszerűség jellemezhető érzéssel, mint szerénység, külsőleg, mint csodálatos, bensőleg, mint tisztaság, maga a tökéletesség. Nem véletlenül kiáltunk fel elragadtatással olyankor, amikor már nem bírjuk véka alá rejteni a rajongásunkat valamilyen nagyon szép láttán, vagy hallatán: egyszerűen tökéletes!
Amikor egy kislány először fedezi fel szépségét a tükörben, gyönyörködik saját arcképében. Mikor énekel, hangjával ringatva kis szívét, a tökéletes szabadságot élvezi, az egyetlent, ami lehetséges testében hordozva, mint tisztasága jelét. A szíve jól tudja, mit szabad és mit nem, rendelkezik saját benső emberségi törvénnyel. A szív összerezdül, amikor csúnya szót hall, vagy durva hangot, megijed a torztól, a betegségtől és haláltól, mert nem érti ezeket, ezért nem szabad előtte ilyenekről beszélni sem. Természetes számára a szépség, mint külseje, hangja és ízlése bármilyen területen.
A természetességét két szóval lehet kifejezni: egyszerűen tökéletes!
Minden, ami a világban szemmel látható, mint a kék ég és óceánok vize, a zöld fű, fák, virágok újjászülető színpompája egyszerű, természetes számunkra. Még soha nem hallottam, hogyan morajlik a tenger, s nem tapasztaltam, hogyan kábul el a fejem, mintha kagylóhéjba zártan bedugulnának a füleim, s a kagylók mintha üzennének távoli galaxisba az örökkévalóságig egy zenei csodáról, aki egykor olyan hanggal rendelkezett, melyhez nem volt fogható.
A költő, mint akinek a dalos szíve állandó csodálatában él a világnak, felkiált örömében minden szépség láttán, rajongva csodálva udvarhölgyét a vágyakozó udvarlása utáni beteljesüléskor már csak egyetlen egyszerű és tökéletes szót rajzolgat ujjaival: szeretlek!
Országok nyelvei üzennek a múltból zenei számok alapján. Egyik nyelv játék-halandzsa, másik dobpergés, mintha harcba indulna valakik ellen, harmadik kvártyogás, negyedik szex..., mind-mind más időből. Egy közös eredetük van, valamennyi a tökéletes ellen lett megalkotva. Ahogyan épült a világ óriás szentélye egyre lejjebb, úgy jöttek létre kezdetben a vadhajtások, melyeket senki sem kacsolt le, mint a zsargon titkos szavai. Itt kellett volna meghúzni a határvonalat, hogy elég volt!
A magyar nyelv közérthető, mindenki által megtapodva is egyszerűen tökéletes!
2017. november 16.